Jew Süss 1934 - 108 perc


Ez az angol film inspirálta Göbbels hírhedt, 1940-es remake-jét.
Az 1934 októberében bemutatott Jew Süss a zsidó Lion Feuchtwanger 1925-ös regényének adaptációja. A már-már operai fordulatokban bővelkedő sztori valós történelmi tényeken alapul, a 18. századi német Würtemberg hercegségben játszódik. Ármány és szerelem, titkok és lelepleződések szövevényében kiderül, hogy Süss igazából nem is zsidó, hanem valami korabeli notabilitás törvénytelen gyermeke. Kicsit túlkombinálja a dolgokat, végül egy keresztény nővel folytatott viszonya miatt halálra ítélik. Bár nemesi származása megvallásával mentesülne a büntetéstől, ő inkább bevállalja zsidó identitását, és emelt fővel, Smá Izraellel az ajkán hal meg.
"Talán egy napon leomlanak majd a falak, úgy, mint Jerikó falai is leomlottak, és egyetlen nép lesz az egész világ."
A regény és a film egyaránt elutasítja az antiszemitizmust, sőt egyesek ezt a moziváltozatot kifejezetten a Hitler hatalomrajutása utáni, náci Németország szatirikus kritikájának tartják.
A náci verzió ellenben az angol filmadaptáció aljas indítékból elkövetett, cinikus paródiájának tekinthető. Az 1940-es Jud Süß tendenciózusan meghamisítja, eltorzítja az eredeti történetet és a karaktereket, még az időpontot is megváltoztatja 1730-ról 1733-ra. A címszereplő itt már "igazi" zsidó, akit - külső és belső jegyeiben egyaránt - az antiszemita sztereotípiák sematikus esszenciájává silányít a göbbels-i propaganda. Nyomorult, életéért esedező páriaként, dehumanizált "büdös zsidóként" végzi, akinek példáját örök mementóul ajánlja az utókor figyelmébe a film zárójelenete:
"Minden zsidónak három napon belül el kell hagynia Würtemberget! Zsidóknak tilos a belépés Würtemberg egész területére! Tartanák bár utódaink magukat e rendelethez! Ezáltal sok szenvedéstől kímélhetnék meg magukat és gyermekeiket, és gyermekeik gyermekeit."
Micsoda különbség...
A Jew Süss Európában és az USÁ-ban szolíd sikerrel futott, sőt Bécsben be is tiltották. A címszerepet alakító német Conrad Veidt 8 évvel később, a Casablancában válik világhírűvé.
A most megtalált, 108 perces, angolul beszélő filmtekercs igazi unikum, 74 évig porosodott egy padláson. Nagy örömünkre szolgálna, ha valaki magyar nyelvű feliratot faragna hozzá. Addig is álljon itt ízelítőül a felvezető inzert fordítása:
"Würtemberg a XVIII. században kis, független, hercegi kormányzás alatt álló állam volt.Ezt az időszakot brutalitás és általános intolerancia jellemezte, az elnyomás és bojkott a zsidókat sújtotta leginkább.
Aztán jött egy férfi, aki – mindent feláldozva a politikai hatalomért – elhatározta, hogy tekintélyt szerez az államnak, és egyszer s mindenkorra lerombolja a gettó falait.
Joseph Süss Oppenheimer esendő ember volt. Műve befejezetlen maradt, de története tovább él."
- tudózsidó blogja
- A hozzászóláshoz belépés szükséges




Regisztrált: 2007.08.14.
Jó, hogy feltettétek a filmet.
Hogy lehetne a saját gépemre letölteni? Van valami technikai lehetőség erre?
Regisztrált: 2006.06.13.
rákattintasz a play-re
_____________________________________
פרח
Bocs, Még mindig nem tiszta, hogy tudom megnézni
Üdv,
D
Regisztrált: 2008.02.09.
Ez zseniális húzás, hogy pont most tetted föl, mikor csököttagyú nácikák azon görcsölnek, hogy miért tiltották be az ő kis szórakozásukat. Nincs is jobb szórakozás, mint borsot törni az orruk alá.
Regisztrált: 2006.10.09.
Előzmények: ‹ 16083
én: "Aztán rájöttem a megoldásra:hiszen ők Isten kiválasztott népe!"
Te is rosszul tudod : A zsidók (mink) nem "kiválasztott" nép vagyunk, hanem "választott"
és ez nekünk eddig nem sok jót hozott!
kezdem azt hinni hogy minden zsidó menthetetlenül hős vagy vértanú-áldozat.
"Hogy lehet ilyen tökéletes egy nép?" töprengtem.
Aztán rájöttem a megoldásra: hiszen ők Isten kiválasztott népe!
Shalom nektek, kiválasztottak, alig várjuk hogy szorosabbra húzzátok a jármunk köteleit, béklyóink szíjait...
Morituri, te salutant.
Regisztrált: 2006.04.07.
Itt a lehetőség, mi akadálya, hogy megnézd?
Regisztrált: 2007.08.14.
Most olvasom újból a könyvet. Magyarul az 1946-os kiadás után 1990-ben jelent meg újból.
Igaza van Ormos Máriának, hogy le kellene vetíteni a náci propaganda filmet is, de azonnal magyarázni is kellene.
Én igazság szerint szívesen megnézném a film mindkét változatát, ha erre lehetőség nyílna.
Regisztrált: 2006.04.07.
http://www.hirszerzo.hu/cikk.szinpadon_a_jud_suss.75872.html
Regisztrált: 2006.04.07.
Köszi, további infó majd egy összehasonlító recenzióban lesz a regényről meg a két adaptációról. A szöveg forrása én vagyok, a filmé pedig a padlás...
Oktatási célra asszem igazából csak feliratozva lenne használható.
Egy nagy skajach a filmért. Ha még van infó, érdekes lehet. Úgy szintén a forrás megjelölés is.
Oktatási céllal lehet-e másolatot kapni?
Üdv,Friedmann